2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az eddig hittnél is hatalmasabb lehetett az ókori vulkánkitörés

2006. augusztus 29. 11:45 National Geographic News

A kutatók szerint az Atlantisz-legenda alapját is képező szantorini vulkánkitörés a korábban gondoltnál kétszer nagyobb lehetett.

Görög és amerikai kutatók a Szantorin közelében első alkalommal elvégzett szeizmikus tengerfenéki vizsgálatok adatait elemezve az Eos magazinban arra a következtetésre jutottak, hogy az ókori vulkánkitörés során 60 köbkilométer vulkáni anyag került a tengerbe. Korábban ugyanis itt nem végeztek vizsgálatokat, hanem az eddigi eredményeket a Törökország, Kréta, Egyiptom és Fekete-tenger területén elvégzett fúrásokból következtették ki. Az olajvállalatok kutatásaihoz hasonló technika alkalmazásával azonban most megállapították, hogy Szantorin környékén a tenger fenekét 30 méter vastag és minden irányban 30 kilométernyi vulkáni üledék borítja - mondta el a National Geographic Newsnak Haraldur Sigurdsson, a Rhode Island Egyetem vulkanológusa.

A kitörés során a láva a tengerbe forró gázok, hamu és sziklák kíséretében érkezett meg, és hatására hatalmas szökőár keletkezett. Sigurdsson elmondta, hogy a jóval kisebb Krakatau 1883-as kitörésekor 10 köbkilométernyi vulkáni anyag 30 méteres hullámot okozott, így itt egy ennél jóval nagyobb pusztítással kell számolni. Az emberiség történelmében ennél csak az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörése volt nagyobb, amely 100 köbkilométernyi vulkáni üledéket terített szét.

A kutatók arra is találtak bizonyítékot, hogy lehetséges, hogy nem is csak egy nagy kitörés volt, hanem a vulkanikus robbanássorozat több hullámban pusztított. A víz alatti vizsgálatok kiderítették azt is, hogy a vízben még mindig vannak a vulkán működésére utaló melegáramlatok, és ezt követve nem messze rá is bukkantak egy tengeralatti kráterre. A csoport most megpróbálja felbecsülni a korabeli kitörés hatásait, így hamarosan Kréta és Törökország partjainál vizsgálódnak majd az ókori szökőár pusztításairól.

Az ókori Mediterráneum története minden bizonnyal kiigazításra szorul: nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy legutóbb a régészek megtaláltak egy megperzselődött olajfaágat, amely pontosíthatja az események időrendjét, és könnyen át is értékelheti a bronzkori civilizációk közötti kapcsolatokról vallott korábbi felfogást. James Cameron filmrendező pedig legújabb dokumentumfilmjében azt állítja, hogy megtalálta a bibliai Exodus, vagyis az Egyiptomból való kivonulás bizonyítékait. Szerinte a tíz csapás is a szantorini vulkánkitörés következménye lehetett. A 37 kilométer magas füstfelhő illetve a mérgező gázok valóban vérvörösre festhették a vizeket, de a vulkánkitörés okolható a békák, a legyek, a sáskák inváziójáért, a nyájak elpusztulásáért, a jégesőért és az elhalálozásokért is.

A kutatók szerint a vulkánkitörés lehetett az alapja a későbbi Atlantisszal kapcsolatos mítoszoknak is. Atlantiszt, az elsüllyedt földrészt azonban a rejtélyek megszállottjai már Cipruson, Mexikóban, Írországban és az Antarktiszon is keresték.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár